A rövid válasz: az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) 50. cikke 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó. A kisvállalkozókat két helyzet érinti leginkább: ha egy chatbot vagy AI asszisztens beszélget az ügyfelekkel, jelezni kell, hogy AI segítségével beszélnek; ha valósághű, mesterségesen készített vagy módosított képet, videót vagy hangot (deepfake) teszel közzé, azt jelölni kell. Egy AI segítséggel megírt, majd általad átnézett marketingposzt jellemzően nem tartozik a jelölési kötelezettség alá.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Konkrét helyzetben fordulj jogászhoz.
Nem halasztották el az egészet?
Nem. Sokan hallották, hogy „elhalasztották az AI Actet”, ez csak részben igaz. A 2026 júliusában hatályba lépett úgynevezett Digital Omnibus rendelet főként a magas kockázatú AI rendszerek határidejét tolta ki 2027 decemberére. Az átláthatósági szabályok a tervezett időpontban, 2026. augusztus 2. napján elindultak. Haladékot csak az AI tartalmak gépi jelölésére (vízjelezésére) kaptak az augusztus előtt piacra került AI eszközök fejlesztői, 2026. december 2. napjáig, ez nem a felhasználó kisvállalkozót érinti.
Mikor kell jelölnöd?
| Helyzet | Kell jelölni? | Mit tegyél |
|---|---|---|
| Weboldal chat vagy Messenger bot AI segítségével válaszol | Igen | Az első üzenetben: „Az AI asszisztensünk vagyok.” |
| Valósághű AI fotó egy „elégedett ügyfélről” | Igen, és eleve kerülendő | Valódi fotót használj; kitalált ügyfél megtévesztő |
| AI segítségével klónozott hangod egy videóban | Igen, ha valódinak tűnhet | Felirat vagy szöveg: „AI segítségével készült hang” |
| Nyilvánvalóan illusztratív, fantáziaszerű AI kép | Enyhébb a kötelezettség | Művészi, kreatív tartalomnál a jelölés nem zavarhatja a mű élvezetét |
| AI segítségével megírt, általad szerkesztett poszt, hírlevél | Jellemzően nem | Önkéntes jelölés lehetséges, üzleti és etikai döntés |
| AI szöveg közérdekű ügyekről, tájékoztató céllal | Igen, kivéve ha emberi szerkesztői ellenőrzésen ment át, és valaki szerkesztőként felel érte | Szerkesztői felelősség vagy jelölés |
Mekkora a tét?
A rendelet a legsúlyosabb esetekre akár 15 millió eurós vagy a globális éves árbevétel 3 százalékának megfelelő bírságot is lehetővé tesz. Egy kisvállalkozást ritkán érint ilyen nagyságrend, de a jelölés egyszerű, és a bizalomépítésnek is jót tesz.
Mi az, ami az AI Actnél is fontosabb a mindennapokban?
A már régóta érvényes szabályok, amelyek akkor is rád vonatkoznak, ha a szöveget az AI írta:
- Fogyasztóvédelem: nem lehet valótlan vagy megtévesztő az állítás, és tilos kitalált véleményeket közzétenni.
- GDPR: ügyféladatot csak megfelelő adatkezelési feltételekkel rendelkező AI szolgáltatóba adj, és szerepeljen az adatkezelési tájékoztatóban.
- Szerzői jog: ne kérd az mesterséges intelligenciát, hogy más művét, márkáját vagy felismerhető alkotói stílusát másolja.
Gyors ellenőrzőlista
- A chatbotom az első üzenetben jelzi, hogy AI.
- Valósághű AI képet, videót, hangot jelölök, vagy inkább nem használok.
- Nincs kitalált vélemény, ügyfél vagy eredmény a marketingemben.
- Minden kimenő állítást ellenőrzök, akkor is, ha AI írta.
- Az adatkezelési tájékoztatóban szerepelnek az AI szolgáltatóim.
Gyakori kérdések
Kell e jelölnöm, ha ChatGPT segítségével vagy Claude segítségével írtam a posztomat?
Ha te nézted át, szerkesztetted, és nem közérdekű tájékoztatásról vagy valósághű hamisítványról van szó, jellemzően nem. Önkéntesen jelezheted.
Mi számít mélyhamisítványnak?
Valósághű, mesterségesen készített vagy módosított kép, videó vagy hang, amely valódinak tűnhet, például egy létező vagy kitalált személy, aki olyat mond vagy tesz, ami nem történt meg.
Ki ellenőrzi?
A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok 2026. augusztus 2. napjától érvényesíthetik a kötelezettségeket.
Források: Európai Bizottság, GYIK az AI Act 50. cikkéről · Morgan Lewis, az átláthatósági szabályok augusztus 2. napjától · Technology.org, AI Act határidők a Digital Omnibus után